Időszaki kiállítás: Nemes Csaba - Folyamatos múlt

 

A Folyamatos múlt Nemes Csaba három és fél évtizedes munkásságának eddigi legátfogóbb bemutatására vállalkozik, a kilencvenes évek eleji neokonceptuális művektől az elmúlt években készült absztrakt festményekig. A kiállítás kronologikus sorrend helyett négy, az egész pályán végighúzódó tematikus szál mentén tekinti át az életművet, különféle korszakokból származó művek közötti váratlan párhuzamokra és ellenpontokra, akár több évtizedes távlatban kirajzolódó konceptuális stratégiákra és visszatérő motívumokra is építve.

 

Nemes Csaba művészetének meghatározó vonása a mindenkori jelen társadalmi, politikai, illetve kulturális folyamataira adott kritikai reflexió, és az ennek megfelelő aktuális művészeti forma keresése, a festészet, a rajz és a fotó mint fő médiumok mellett a legkülönfélébb eszközökhöz nyúlva az animációs filmtől a linómetszeten és a hivatalos szerződésen át a lego-szobrokig.

Ezek a jelen-reflexiók visszanézve egy történelmi ívet rajzolnak ki, a pályakezdéssel egybeeső rendszerváltás éveinek vizuális és társadalmi átalakulásaitól a 2006-os októberi eseményekig, a 2008-as cigánygyilkosságoktól a menekültválságig, a 2014-ben induló Eleven Emlékműtől a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as blokádjáig.

 

Nemes kordiagnózisai ugyanakkor a rendszerváltás utáni időszakok jelenében újra és újra a „folyamatos múltat” fedezik fel: öröklődő történelmi traumákat, sérelmeket és életstratégiákat, gazdasági, etnikai és ideológiai ellentétek befagyott viszonyait, megtörhetetlennek tűnő vagy megváltozott alakban visszatérő szociális és kulturális mintázatokat, parttalan emlékezetpolitikai küzdelmeket és romantikus múltfikciókra épülő konzervatív mozgalmak felerősödését.

A kiállítás első szekciója ezekkel a jelent átjáró egyéni és közös, egymással versengő múltakkal, párhuzamos vagy metsződő idősíkokkal, a huszadik századi történelem, elsősorban a szocializmus korlátokat, de lehetőségeket is képező örökségével vet számot, a második pedig Nemes következetes, ugyanakkor folyamatosan új megközelítésekkel kísérletező politikus és rendszerkritikus művészeti programjának különböző irányain vezet végig. Ezek közül önálló szekciót képez a realista ábrázoláson túllépő „szocioszürrealizmus”, amely a társadalmi valóságra a fikció és az allegória, múlt és jelen metszéspontjaira a montázs és a vizuális metafora eszközeivel reflektál.

 

A zárószekció végül az életműben sokáig búvópatakként jelen lévő absztrakció különféle formáit gyűjti egybe, a kilencvenes évek talált absztrakt művészetként kisajátított köztéri elemeitől a 2020-as években készült „valódi” absztrakt festményekig.
A négy szekció egy Filmfolyosóval egészül ki, amely Nemes videómunkáiból mutat be egy húsz évet átfogó válogatást.

 

Kurátorok: Don Tamás és Zemlényi-Kovács Barnabás

 

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

 

------------